vitorla
ernyő
sárkány
ballon
ul
motoros
2012. szeptember 05., szerda 21:42

2012.08.25-31. Serial Cup, Tolmin...

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)

(A reggeli képeket a völgyről én készítettem a többi képet nem én készítettem, hanem az xcontest oldaláról valóak, de mind aznap készültek, ahol beillesztettem őket!)

Néhányan úgy gondoltuk, hogy elkísérjük FiGyut és SörRobit a Tolminban rendezett Serial Cup versenyre. Tekintettel arra, hogy a nevezés is 150€ lett volna és a 2€ helyett a hffa-nak 10.000Ft-ot kellett volna a zsebébe tolni a FAI licencért én úgy döntöttem, hogy nem nevezek. Ezt végül nem bántam meg, de FiGyu és SörRobi versenyizgalmai végett, néhány év kihagyás után megint fellelkesültem a versenyek iránt. Talán jövőre indulok néhányon...

Szóval gyorsan összeállt a csapat és megtelt Ata busza. Adri, Ági, Ata, Karesz, FiGyu, Niki, Krisztián (Niki barátja) és én egy szuper szálláson, SörRobi (és még sok más Magyar) a campingben.

Indulás 25-én hajnali 5-kor. Álmos arcok gyülekeztek a BAH csomópontnál, de gyakorlatilag 3 perc késéssel el is tudtunk indulni. Útközben kifogtunk néhány nagyobb dugót, így elég lassan haladtunk.

Én fél 4-kor startoltam és egy amolyan bemelegítő napot tartottam. 6x átrepültem a Kobala – Müzli völgyet, megrepültem a Krn csúcsát és kitekertem 2600m fölé. Nagyon jó idő volt, kár, hogy ilyen későn értünk ki, de azt hiszem még korábban nem tudtunk volna indulni. Aznap a Kobaláról repültek egy 120km.es hurkot. Az XContest nekem végül 45km-t számolt fel:

http://www.xcontest.org/world/en/flights/detail:Parduc/25.8.2012/13:21

26-án nemes egyszerűséggel esett az eső. Ezt már tudtuk előre, ezért a vizet szeretők szerveztek maguknak raftingot. Én Karesszal őriztem a szállást. Én biztos nem vennék fel egy „olyan” búvárruhát. Rápihentünk a következő napra, ami igen ígéretesnek tűnt.

27-e nemcsak ígéretes volt, hanem egy kimagaslóan jó nap lett! Amióta én Tolminba járok nem sikerült még ilyen jó napot kifognom. Így utólag egy kicsit bánom is, hogy nem használtam ki még jobban a napot, de ne szaladjunk a történetek elébe...

Már reggel látszott, hogy kivételes napra ébredtünk. Szikrázóan kék ég a vastag köd felett! Gyenge szél, hűvös levegő.

 

 

Krn keleti lefutó gerince (nyugat felé)

12:45-kor startoltam, talán lehetett volna kicsit korábban, de így értünk fel. Legközelebb kicsit többet stresszelem majd a csapatot :-) Az elején Atával megbeszéltük, hogy eltoljuk a gerinc végéig és onnan vissza, de Ata sajnos kicsit lemaradt és én szerettem volna végre egy 20km/h sebesség feletti hurkot repülni. Szinte mindenhol toltam legalább 1/3 gyorsítót. A Müzli felett negyed 2-kor 2500 méteren már kicsit be is felhőztem. A látás lélegzetelállító volt! Én nem is tudom, hogy hány 100km-re lehetett ellátni, de beláttam az egész Pó síkságot, az Adria egy karnyújtásnyira volt csupán, a Triglav pedig mintha csak egy siklásnyira lett volna.

A Stoll közepe (nyugat felé)

Ezen a napon nagyon sajnáltam, hogy nem szoktam magammal vinni fényképezőgépet.

Szóval a Müzli feletti felhőből a Krn nyugat felé lefutó gerincén becsúsztam egy felhő alá, majd onnan egy siklás volt már csak a Stoll. A Stoll nagyon jól adta. Gyakorlatilag végigcsúsztam a gerinc felett. 3-4 m/s-es termikekben egyet-kettőt fordultam, de talán azt sem kellett volna. Erős, szúrós termikek voltam. Sokszor rángatott mint az ördög, de ez kevésbé szokott zavarni. Mottó: nem baj ha ráz, csak emeljen!

A Stoll végén éppen nem adta annyira de nem akartam várni, de így is 1800-ról indultam neki az „olasz” völgynek. Kb. 400 métert süllyedtem, míg a túloldali Mt. Chiampon gerinc emelőterébe nem értem.

Ez a gerinc is nagyon jól adta a termikeket. Negyed 4-kor fordultam meg az 50km „kőnél”. Most már csak vissza kellett érnem. Annyira jó idő volt, hogy eszembe sem jutott, hogy innen nem lehet visszaérni! :-)

Az első száron gyenge szembeszelem volt, de így is 21km/h feletti átlagsebességet sikerült elérnem.

A visszaút, gyenge hátszélben még jobban ment. Érdekes, mert nekem úgy tűnt, hogy kb. Kobaridig volt hátszelem, utána mintha megint kicsit szembe szeles lett volna, de csak nagyon kicsit.

A vissza száron a „hagyományos” megoldás a Stoll közepén kicsit kitekerve átcsúszni az északabbra lévő Polovnikra és onnan a Krn oldalában visszarepülni a Kobalához. Én annyira jónak ítéltem meg az időt, hogy ezt a kitérőt kihagytam és nyílegyenesen repültem Kobaridnak, majd onnan közvetlenül a Krn lefutó gerincéig. Itt kitekerve már meglett volna az un. „XContest” 100-as hurok (10% nyitva maradhat), de én teljesen be akartam zárni a hurkot, mert szerintem az az igazi.

1/5 5-kor voltam azon a ponton, ahol a Krn mögötti, Bovec-Bohnj gerincre át lehet siklani. Ezt előtte még nem tettem meg soha és most is inamba szállt a bátorságom. Arrafelé nem nagyon vannak leszállók. Végül azzal nyugtattam magam, hogy „már” fél 5 van, most már nem érdemes arra tágítani (pedig érdemes lett volna).

Utólag ezt a döntést sajnálom csak, ha korábban már bejártam volna ezt az utat, akkor Bohinj felé veszem az irányt. Így a Kobala felé fordultam és azt természetesen el is értem.

Itt még egyszer megfordultam és elmentem (majdnem Kobaridig) és vissza. Igazából tesztelgetni akartam a Competino végsiklás funkcióját. Kitekertem 2300 méterre, majd addig siklottam Kobarid felé, míg a műszer azt nem jelezte, hogy 300 méterre érek a célba (ami minden nap a tolmini „kis” leszálló volt). Ekkor megfordultam és gyakorlatilag padlógázon besiklottam.

A második száron az átlagsebességem 28 km/h felett volt, ezen az utolsón pedig 36km/h felett. Ezen utólag csodálkoztam, mert részben 60 körüli sebességgel siklottam.

A lényeg, hogy aznap egy igen erős, bika napunk volt. Több mint 5 óra repülés után magaménak tudattam egy 100-as és egy 30-as hurkot. :-)

Az xcontest egy 128km-es szabadtávot fabrikált:

http://www.xcontest.org/world/en/flights/detail:Parduc/27.8.2012/10:41

28-án élénk DNy-i szél fogadott bennünket a starthelyen és napközben erősödést jósoltak. Egyetlen felhő sem volt az égen, ami alacsony, erős inverzióra utal. Ez így is volt. 1h körül startoltam ismét. Ma nem siettem, valahogy nem éreztem a napban azt a kimagasló erőt. Felhőt sokáig nem is láttam, ma már nem volt olyan tiszta a látás, mint tegnap, DNY felől egy sűrű fehér fal zárta a látóhatárt.

 

Krn keleti lefutó gerince (kelet felé)

A Krn lefutó gerincéig komótosan elkolbászoltam, de mivel 1900 méterig sikerült kiemelkednem egyenesen a Stollra tartottam.

Tudni kell, hogy a Stoll élénk vagy erős nyugati, délnyugati szélben nagyon turbulens tud lenni, ezzel kalkuláltam is. Sajnos elég alacsonyan értem a Stollra. Ebben a szélben a gerinc felett jól meg lehet maradni, de az oldalában már nem nagyon. Kb. 900 méteren értem át és a szó szoros értelmében egy helyben csúsztam le a Stoll oldalán. Ekkor láttam, hogy a korábban előttem haladó ernyős éppen leszállt Kobarid mellé... Az élénk nyugati szélben úgy döntöttem, hogy visszafordulok és megpróbálok kiemelkedni az un. ugratóhegyen kitekerni. Kb. 500 méteren át is értem és egy nagyon turbulens termikben sikerült kiemelkednem. Közben a versenyzők is odaértek és festettek, így könnyű volt kiemelkedni. A Müzli hegyet elérve láttam, hogy a versenyzők a Krn mögötti Bovec-Bohinj gerinc felé tartanak. Ez a rész mindig érdekelt és még nem jártam arra, így visszafordultam és a versenyzők után mentem. Nem bántam meg! Gyönyörű a hely. Igaz, hogy helyenként nincs leszálló, de tartott a gerinc rendesen. A versenyzők nem mentek el egészen a starthely gerincéig, de én igen, innen becsúsztam a starthely mögötti csúcsra. Ismét visszaértem a starthelyre. De megint csak ½ 5 volt és még erősen élt az idő, ezért kitekertem és délre, Most na Soci felé kitágítottam a háromszögemet (illetve igazi FAI háromszöget fabrikáltam a távocskából). Erre sem jártam még. Itt már nincsenek nagy hegyek, csak amolyan Pilis méretűek.

Végül egy 45km-es FAI háromszöget sikerült repülni:

http://www.xcontest.org/world/en/flights/detail:Parduc/28.8.2012/11:05

 

Stoll keleti gerince (kelet felé)

29-én igen erős DK-i szél kerekedett. A versenyzőket átvitték a Stoll-ra, mi mentünk a megszokott kobaridi starthelyre. Helyiek nem voltak, csak lengyelek, csehek és osztrákok. Tényleg erős volt a szél, de nem is az erejével volt baj, hanem igen lökdösős volt. Senki nem startolt én pedig nem akartam elsőnek startolni. A Stoll-on lévőkkel rádión beszéltünk, FiGyu jelentette, hogy az erős és turbulens szél miatt lefújták a napot.

Egy idő múlva elszállingóztak a starthelyről a pilóták, talán 2-3 idegen maradt és mi. Ekkor pakoltam ki. ½ 4 volt mikor elstartoltam. Teljesen repülhető volt. Elrepültem a Müzlé végéig és vissza, semmi extra.

http://www.xcontest.org/world/en/flights/detail:Parduc/29.8.2012/13:29

 

30. Erős cirrust jósoltak a meteorológusok, ami be is jött, a DK-is szél maradt, de enyhült. Kb. fél egyre bedeszkázták az eget. Árnyékunk nem volt, konkrétan 8 oktás, zárt felhőzet volt. A versenyzők kaptak egy 65km-es feladatot, amit én nem tartottam megrepülhetőnek. Kizártnak tartottam, hogy az alatt a felhőzet alatt bármi emelés kialakulhatna. Pedig de...

Taknyon-nyálon elcsúsztam a Müzli végéig és esélytelennek tartottam 1500 méterről továbbsiklani ezért gondoltam egy merészet és befordultam jobbra a Krn katlanba. Ezt nem javaslom senkinek ilyen alacsonyan. A hegy szinte nem tartott semmit. A hegyoldalban 20-30 méter magasságban lekövettem a katlan alakját, benéztem minden letörés mögé, hátha emel. De nem. A katlan nyugati felét kb. 500 méter veszteséggel értem el. Ennél nem vesztettem volna többet, ha közvetlenül átsiklok.

Itt valami kis béna emelésben kiemelkedtem 1500-ra, majd átsiklottam a Stollra. Ma nem csúsztam le az oldalán, hiszen keleties szél volt. Szépen ki lehetett emelkedni.

A Stoll közepén, a 102-es út völgyével szemben kitekertem 1800 méterre és átsiklottam a Polovnikra, annak is egészen a végéig. A Stoll is és a Polovnik is elképesztően jól tartott. A Polovnikon visszafelé nem tekertem semmit (talán 2x, vagy 3x fordultam, mert jöttek velem szembe), csak a gerinc felett kb. 50 méterrel siklottam. A Polovnik végén átcsúsztam a Krn Bovec felé lefutó gerincére. Itt sem jártam még sosem.

Ilyen gyönyörű gerinctúrát még nem éltem át! Bal oldalon a boveci völgy, jobb oldalon a Soca és a Stoll. Előttem pedig a Krn. A Krn csúcsa mögött, északra holdbéli táj. Hófehér kövekkel, növényzet nélkül. Kissé lejjebb egy tengerszem. A Krn menedékháza mellett kb. 30 méterre lebegtem el. Elképesztően szép túra volt!

A versenyzőket, Béci szavaival élve, ismét beküldték a „málnásba”, vagyis a Bohinj felé vezető hátsó gerincre. Itt többen lerohadtak, így én kihagytam, mindenképpen vissza akartam érni a szokásos tolmini „kis” leszállóba.

A Krn katlan keleti végén megláttam a Müzli hegy előtt tekerni 3 óriási madarat (lsd. a képen. Megj.: az ég nem így nézett ki). Odasiklottam. Ketten kicsit lejjebb balra köröztek, amelyik az én szintemen volt, jobbra. Úgy adta, hogy nekem kényelmesebb volt balra kezdeni a termikelést kíváncsi vártam mit csinál a „kolléga”. A réti sas egy rosszalló pillantással felvette a balkört! És innen kb. 4-5 teljes körön tekertem ezzel a nagyon szép madárral! Érdekes módon nem emelkedett nálam jobban, ezen igen elcsodálkoztam. Aztán 4-5 kör múlva eloldalazott Kobarid irányába, ahova már nem követtem.

A Müzli előtt repülve már láttam, hogy a vastag cirrusnak van egy határozott vége, ekkor a Stollon már sütött a nap. Látni lehetett, hogy kb. fél órán belül beindul az idő. Délután 4 órára értem vissza a Kobalára, de sajnos éppen nem értem el a starthelyet, ezért az „antennás” hegyen kitekertem Atával. Így már megvolt a starthely pontja is.

Innen kétszer tesztelgettem a Competino+ műszert. Beállítottam a „kis” leszállót mint cél és addig tágítottam keletnek a hurkot, míg a cél feletti magasságom már csak 500 méter volt. Magamtól, műszer nélkül azt „saccoltam” volna a hátsó fordulóponttól, hogy nem érek vissza. De visszaértem. Először még starthely nívó fölé(!), majd másodszor, mikor még merészebben mentem hátra, már „csak” az antennás hegy nívójában értem vissza.

Itt kicsit ellejtőzgettem, mert annyira gyönyörű volt a tolmini völgy. Elég alacsony szögben sütött már a nap. Nyugatról már újabb felhőréteg csúszott fölénk, így egy sejtelmes sötét hátteret adott a hatalmas terepasztalnak.

Néhány méter hiányzott a 60-as hurokhoz:

http://www.xcontest.org/world/en/flights/detail:Parduc/30.8.2012/11:10

 

31-én esőt írtak már a hét elején, ez be is jött. Már reggel csepergett az eső. Szombatra sem voltak biztatóak az előrejelzések, így úgy döntöttünk, hogy már pénteken hazamegyünk.

 

Összesen:

5 nap repülés

19h repült idő (gyakorlatilag megdupláztam az idei repült óráim számát)

316km (ennek nagyja hurok)

16x repültem át a starthely-Müzli völgyet.

3x Krn csúcslátogatás.

3x Stoll gerinc.

1x Polovnik.

Minden nap visszaértem a kiszemelt „kis” leszállóba.

Minden hurkom tiszta hurok (nem xcontestes), vagyis ténylegesen be is zártam.

Az egész út kb. 300€-ba került, ez kb. 265Ft/km-re jön ki nálam. A taxi még mindig drágább! :-)

 

Tényleg szuper jó túra volt!

 

Végül köszönöm a jó társaságot! Köszönöm Atának a szállítást, meg szervezést, a „leányoknak”, hogy éjjel elviselték egy fáradt Párduc szuszogását. FiGyunak köszönöm, hogy csak utolsó nap lopta el és nyálazta össze a párnámat, Karesznak a kiváló grillezést, Nikinek, hogy nem repült le. SörRobinak a radlert. Und zuletzt aber nicht an letzter Stelle danke Christian, daß ich wieder mal Deutsch reden konnte! :-)

Megjelent: 1031848 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. január 19., szombat 14:45

Legfrissebbek a szerzőtől: Winkler Tamás

Tovább a kategóriában: Kalocsa - Szársomlyó »